– az idegrendszer érését elősegítő terápia –

Komplex mozgásfejlesztésen alapuló ( ún. motoszenzoros típusú ) idegrendszert fejlesztő terápia, mely során a gyermeknél újraindítjuk az emberi fejlődéstani mozgássorozatot, mintegy még egyszer „ belökve” az agy fejlődésbeli lehetőségét és a gyereket a terápia során igen magas fokú mozgásügyességig juttatjuk el.

Kinek ajánlott?

–megkésett vagy/és hibás, akadályozott beszédfejlődésnél (diszfáziák)

-kiejtési hibával, pöszeséggel küzdő gyermekeknél

-diszlexiánál, diszkalkulia, alak idiszgráfiánál= olvasás, számolás, írásgyengeségnél

-túlmozgásos , hiperaktív , figyelemzavaros gyerekeknél

-ha nehezen koncentrál

-mozgásában ügyetlen

-enyhe fokú értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknél

A fent felsorolt esetek kialakulásának okai között sokszor az idegrendszer éretlensége áll.

Az óvodás gyermekeknél fontos, hogy már korai kisgyermekkorban felfigyeljünk az eltérő fejlődésre , mielőbb szakemberhez forduljunk és lehetőleg már 5 éves korban megkezdjük a gyermek fejlesztését célzott ,idegrendszert fejlesztő terápiát, mert így meg tudjuk előzni az iskolai kudarcok kialakulását. 

Az iskolai kudarcok nagy többségének hátterében az idegrendszer éretlensége, mozgásproblémák állnak. Ez az éretlenség sokszor csak az iskolába kerüléskor derül ki, amikor a gyermek és az idegrendszer is nagy terhelés alá kerül. Ha valóban az éretlen idegrendszer áll a probléma hátterében ( ezt egy vizsgálattal ki lehet mutatni ), akkor a terápia hatásos. A terápia mozgásterápia, melynek során az idegrendszer újra, ezúttal helyesen megtanulja az alapvető mozgásmintákat. Majd bonyolultabb mozgáskoordinációt és figyelmet igénylő feladatokat végeznek a gyerekek, melyeknek kifejezetten a két agyfélteke együtt dolgozásának az összehangolása a célja.

Mozgásfejlesztési gyakorlatsorunkkal hatunk a beszéd működésére (olvasás, írás) felelős területekre is. A terápia során a mozgást kiegészítjük fejlesztő pedagógiai módszerekkel (idő, tér, emlékezet, ritmus, labdagyakorlatok stb.) mindezt játékosan, ezzel tesszük teljessé módszerünk hatását.

Vizsgálat…

A módszer alkalmazása előtt szükséges a gyermekek vizsgálata, melynek során megbeszéljük a problémás területeket, tüneteket. Áttekintjük a szülő által rendelkezésünkre bocsátott kórelőzményt, az anyanyelvre és más területre vonatkozó korábbi vizsgálati eredményeket (ha van ilyen), ha az írás, olvasás területe fejlesztendő, akkor induló tesztet készítünk. Minden vizsgálatunknak része a részletes mozgásfelmérés. Ezzel a vizsgálattal megpróbáljuk kideríteni, hogy mi az oka a tüneteinek, s ennek megfelelően javaslatot teszünk a további fejlesztésre. 

A vizsgálati eredményt megbeszéljük a szülővel, kijelöljük a fejlesztendő területeket, esetleg kiegészítő fejlesztéseket javasolunk. A vizsgálat eredménye határozza meg a kezelés típusát, vagyis azt, hogy a gyermek számára fejlesztésben, vagy terápiában való részvételt javaslunk, vagy nem javasoljuk az Alapozó Terápiát. Kontrollvizsgálatokat a szülő kérésére végzünk.

A vizsgálat kb. 75-80 perc.

Mikor lehet elkezdeni a terápiát? Milyen eredményre számíthatunk?

A terápiát 5 éves kortól javasoljuk, de egyéni elbírálás alapján 4 éves kortól is veszünk fel gyerekeket. Alapozó bemeneti csoportunk is működik Okosító torna néven.

A legjobb és leghatásosabb az óvodás korban végzett terápia. Ilyenkor még „ráér” a gyerek, élvezi a feladatokat, legtöbb esetben csoportos fejlesztés folyik, ahol jól összeszoknak. Fejlődés 3-4 hónap múlva észlelhető. Az addig visszahúzódó ügyetlen gyerekek elkezdenek ugrálni , mindenre felmászni , önállóan kísérletezgetnek , labdáznak, bicikliznek , önbizalmuk nő , nyitottabbak lesznek , nekiállnak rajzolni , elkezdenek sokat beszélni , kérdezni , szívesen tanulnak verset , társasjátékot játszanak , kirakóznak: mind olyat tesznek,amit eddig „nem tudtak”.

Iskolás korban elkezdett terápiánál is 3-4 hónap után jelentkezik a változás:a gyerek magabiztosabb , összerendezettebb lesz , jobban figyel az órán , aktívabb lesz , feladattudata megerősödik , társaival való kapcsolata javul , az olvasás könnyebben megy , maguktól elkezdenek könyvet olvasni , szebben rajzolnak , írásképük javul , növekszik a terhelhetőségük.

Maga a terápiáról…

A terapeuta behatárolt csoportlétszámmal dolgozik (6-7 fő) mert minden gyerekért egyénileg vállal felelősséget.

A fejlesztési idő heti 2 alkalom. Egy alkalom 75 perc (szünet nélkül), ennél nem lehet kevesebb! A gyermek részéről rendszeres jelenlétre, a szülő részéről magas fokú elkötelezettségre van szükség! A sikeres eredményhez minimum 1 év fejlesztés szükséges, súlyosabb esetben több időre,esetleg terápiára van szükség.

Ha komolyabb panasz nem indokolja a fejlesztést, de szeretnék az iskolába kerülést biztosabb alapokra helyezni, akkor is nagyon javasolt az alapozós mozgásfejlesztés. Ebben az esetben elég szokott lenni fél év és gyorsan jönnek a szebbnél szebb eredmények.

Milyen tünetekre érdemes figyelni?

Ha a felsoroltak közül 1-2 jellemző kiemelkedően jelen van gyermeke mindennapjaiban vagy több tünet egyszerre gyakran jelentkezik, érdemes megnyugtatásként egy vizsgálatot kérni. Ha a vizsgálat során kimutatjuk, hogy az idegrendszer fejletlensége miatt vannak a tünetek, akkor az alapozó terápia hatásos változást eredményez.

5-7 éves óvodás gyermeknél,ha:

–nem szeret mesét hallgatni, nem tud mondókákat mondani ,nehezen fejezi ki magát

-ügyetlen a kézügyessége, kétkezes, nem tud ollóval vágni, nem tud gyöngyöt fűzni, nem szeret színezni ,rajzolni

-nem tud cipőt kötni

– nem tud megtanulni kétkerekűn biciklizni, fél a labdától

-gyakran kap dührohamot

-csak a saját szabályai szerint szeret játszani, nem érti az utasításokat, mindig főnök akar lenni,ezért esetleg nincsenek barátai

-nem szeret építőkockázni, puzzle-lel játszani

-nem tud végignézni egy rajzfilmet, nem hajlandó leülni feladatokat csinálni

-keveset és nyugtalanul alszik, dühös, ha a napi rutint valami félbeszakítja

 7-16 éves iskolás gyermeknél,ha:

-nem bírja végig ülni az órákat, szünetben folyamatosan szaladgál

-nehezen tanul verseket, lassan olvas, a betűket összecseréli

-rendetlen a füzete, táskája, padja, szobája

-csúnyán ír, rosszul fogja a ceruzát, nem tud helyesen írni, gyenge a szókincse

-jó képességű gyermek, mégsem megy neki a tanulás

-állandóan fáradt

-társasjátékot nem bírja végigjátszani

-soha nem fejez be egy feladatot sem

-gyakran félreért dolgokat

-otthon csak számítógépezne, tv-t nézne

– beleköt a társaiba

– utcán, boltban nem szépen viselkedik, kiszámíthatatlan a viselkedése

– gyakran kap dührohamot